A Szöktetés a szerájból sikere után Mozart olasz vígoperát kívánt írni, jó témát és librettistát viszont nem volt könnyű találnia. 1783-ban két opera komponálásába is belekezdett, de mindkettőt félbehagyta. A kairói lúd című, három felvonásosra tervezett darabnak (nyitány híján) szinte a teljes első felvonása elkészült, mintegy 45 percnyi zenével, ám Mozart szövegproblémák miatt végül ejtette a témát. Ezután fogott a kétfelvonásosra tervezett opera buffába: A rászedett vőlegény, avagy A három asszony versengése szerelmeséért című darabhoz, de ezt a művet sem fejezte be: mindössze 20 percnyi töredék maradt ránk a komédia első felvonásából, például egy mesteri nyitány.

A komponista figyelmét ezután már A színigazgató, majd a Lorenzo Da Pontéval közösen írt első opera, a Figaro házassága kötötte le. A két félbehagyott komédia zenei stílusát tekinthetjük a Figaro és a Cosi előfutárának, olykor még a Don Giovanni világára is ráismerhetünk. A töredékek Mozart életében nem kerültek színre, halála után viszont több sikeres pasticcio, azaz több zenés mű részleteiből összegyúrt előadás született, ám egyik sem próbálta még kizárólag e két, azonos időszakban született műtöredéket összeilleszteni, márpedig kapcsolódásaik, a Szöktetésre hajazó történeteik hasonlósága csodálatos.

Az Opera Ókovács Szilveszter húsz éve dédelgetett ötletéből, Németh Pál zenei irányítása mellett kívánja bemutatni az eddig ismeretlen, hatodik számú érett Mozart-operát, s ezzel nyitja új próba-, gyártó- és raktárkomplexumát, az Eiffel Műhelyházat és annak Bánffy Kisszínházát is.