1884. szeptember 27-én adták át csaknem tíz év építést követően az első és azóta is egyetlen magyar operaházat, amelynek megvalósítása mindent egybevetve másfél évtizedig tartott. Építésében (a Fővárosi Közmunkások Tanácsának hazafias megkötése szerint) csak magyar mesterek, magyar technológiával, magyar alapanyagokból dolgozhattak – csekély számú kivétellel. Ybl Miklós neoreneszánsz alkotása azonnal Budapest meghatározó épületévé vált, mai napig a második leglátogatottabb és legfontosabb reprezentatív középület a Parlament után. A színházterem 1236 néző befogadására képes, méretével a felső kategóriás operaházak között foglal helyet. Itt található Magyarország legnagyobb seccója: a terem mennyezetén 45 méter kerületű alkotásban festette meg a Zene apoteózisát Lotz Károly, de más tereiben is kiváló magyar művészek dolgoztak, egyidejűleg: Székely Bertalan, Than Mór, Feszty Árpád és Vastagh György. Leghíresebb fellépő vendége Enrico Caruso volt, számos magyar mű ősbemutatója zajlott e történelmi falak között (Kékszakállú, Háry, Székely fonó, Fából faragott királyfi, Pomádé, Vérnász, C’est la guerre, Mario)

Utolsó felújítására 1980 és 84 között került sor. Terveink szerint 2017 nyarától kilenc hónapos korszerűsítési munkálatok zajlanak majd benne, ennek során elvégezzük a restaurációs munkákat, kicseréljük a komplett színpadgépezetet, az épületgépészetet, számos helység funkciót vált, a nagyterem akusztikáját megjavítjuk, változásra készülünk a zenekari árok és a zsöllyeszint tekintetében, illetve megújul az Operaház külső mészkőburkolata is. A Magyar Állami Operaház Andrássy úti palotájának korszerűsítéséről szóló előterjesztés a Kormány előtt van.

 

Barangoljon virtuálisan is az Andrássy úti palotában a Google Street View segítségével!